2011. január 22.

Hogyan védjük meg könyveinket?

forrás: Eric Drooker

Természetesen a könyv arra való, hogy olvassák, de ez nem jelenti azt, hogy ölbe tett kézzel kell végignéznünk, míg egy kedves darab az enyészet martalékává válik.

Sokféle okból lehet fontos megvédeni könyveinket. Egy az író által dedikált példány az idő múlásával általában mind többet és többet ér. Az is lehet, hogy a könyv csupán nekünk képvisel értéket, mert olyasvalakitől kaptuk, akit szeretünk, vagy talán a lassan, darabonként összeszedett gyűjteményünket kívánjuk a lehető legjobb állapotban megtartani, vagy a könyvekre vigyázni képtelen családtagunk pusztítását akarjuk elkerülni.

Ahhoz, hogy ezt megtegyük először is tudnunk kell, mi károsíthatja a könyveket az idő múlásával. Természetesen már maga az olvasásuk is, de aki vigyázni szeret rájuk, az óvón is olvasgatja őket.  Ám így is piszkolódhat, a könyvgerinc megtörhet, a borítók aranyazott betűi lekophatnak a puszta érintéstől, a sarkok szamárfülesedhetnek, kikophatnak. A modern, ipari méretekben fapépből (cellulózból) készült papír pedig megsárgul, oxidálódik, végül a legkisebb érintésre is szétesik, törik. Az olcsó, rosszabb minőségű papírok akár 50 év alatt is megsemmisülhetnek, példa erre a ’70-es ’80-as években kiadott Albatrosz sorozat, melynek kötetei ma már (részben a helytelen tárolás miatt) katasztrofális formákat ölthetnek.

Persze nem célunk laboratóriumi körülmények között tartani otthoni könyvtárunkat, de egy kis erőfeszítéssel már óriási mértékben nyújthatjuk meg a könyveinknek kiszabott élettartamot. Borítóikat becsomagolhatjuk ideiglenesen irodai- vagy újságpapírba is, ám ez sem nem szép, sem nem praktikus, egyrészt a polcra visszatéve nem tudjuk megkülönböztetni őket, hiszen lefedtük a gerincükön a feliratot, másrészt ezek a borítások szintén papírból vannak – méghozzá általában rövidtávra tervezett, gyenge minőségű papírból.

Ezt kiküszöbölendő ma már sokféle műanyag borítóvédőt is előállítanak, a jól ismert átlátszó, műanyag „füzetborítót” például, ami megfelel a célnak, az egyetlen gond velük, hogy bár több féle méretben kaphatóak, az iskolai füzetek kevésbé változatosak, mint a könyvek, ezért a készen kapható műanyag borító vagy túl feszes, vagy túl bő lesz az esetek többségében. Jobban járunk hát, ha magunk készítjük el tartós, sosem bomló műanyag borításainkat, amivel kosztól, zsírtól, horzsolásoktól, karcolásoktól és folyadékoktól is jó védelmet biztosíthatunk becsesebb könyveinknek.

Ehhez beszerezhetünk ún. archiválási minőségű műanyag fólia-tekercset, ez a legjobb a célhoz, megfelelő a vastagsága, könnyű vele dolgozni, hátránya, hogy meglehetősen drága. A háztartási folpack fólia olcsó, viszont teljességgel használhatatlan, túl vékony, egyedül arra lenne jó, hogy az egész könyvet körbetekerjük vele.  Egyszerűbb, ha nagyobb papír-írószer boltokban nézünk körül, és átlátszó csomagolófóliát keresünk, ezt is tekercsekben árulják, általában ott tartják, ahol a többi, ajándékokhoz szánt csomagolópapírt is, körülbelül 4-600 forintot kérnek érte.

Az alábbi videón egy hölgy mutatja be, hogyan kivitelezzük a csomagolást, őt nézve úgy tűnik, mintha a világ legegyszerűbb dolgáról lenne szó (lehet, hogy a nőknek az is), de mi is bele fogunk jönni, még csekélyebb kézügyességgel is:


Ha védeni kívánt könyvünkön a külső, papírból készült védőborítót is óvni szándékozunk, járjunk el úgy, mint az alább következő videón. Ne ijedjünk meg, a boltban vásárolt fóliatekercsünkkel is megismételhetjük a videón látottakat:


Ha a kedvenc fóliánsokat a fent látott páncélzattal látjuk el, már nagyon sokat tettünk a nemes ügy érdekében.  Persze ha sok könyvünk van, nem csomagolhatjuk be mindet, kivéve ha nagyon ráérünk és mérhetetlenül unatkozunk. És persze a fóliaburkolás sem nyújt védelmet minden veszélyforrástól.

Ahhoz, hogy a lapokat tőlünk telhető módon óvjuk a sárgulástól, kedvenceiknek készíthetünk szorosan illeszkedő tokot. A könyvtok szemben más európai kiadók gyakorlatával itthon nem valami elterjedt dolog, pedig nem csak szép lehet, védelmet is biztosít és összefogja a többkötetes műveket (viszont igencsak megdrágítja az amúgy is méregdrága könyveket). Előnyei miatt, némi méricskélés után készíthetünk ilyet magunk is, vastagabb papírból kell dobozt hajtogatnunk, ott hagyva nyílást, ahol a könyv gerince helyezkedik majd el. Még rajzolhatunk, vagy nyomtathatunk is rá, úgyhogy ajándéknak sem utolsó. A dobozhajtogatás mikéntjét az interneten bármikor megtanulhatjuk.


Ha a felsorolt módokhoz se időnk, se türelmünk, vagy ha nem akarunk megfeledkezni a többi, kitüntető védelmünkből nem részesülő könyvünkről sem, néhány alapelvet jó, ha fejben tartunk.

Jó ha tudjuk, hogy a magas páratartalom és hőmérséklet nem tesz jót a könyveknek. A nedves levegőtől a lapok hullámossá válhatnak, a hőségtől elszíneződhet és törékennyé válhat a védőborító. Ha tehetjük, könyvespolcunkat tartsuk messzebb az ablaktól, vagy az erős mesterséges fényforrásoktól, mert könnyen kifakíthatják a borító színeit. Ha szeretünk fürdés közben olvasni, legalább ne felejtsük a könyvet a fürdőszobában, főleg ne huzamosabb időre, a párás környezet miatt könnyen penészgomba martalékává válhat.

Ha leveszünk egy könyvet a polcról, ügyeljünk rá, hogy a polchoz való súrlódás ne szakítsa fel, vagy karcolja a gerinc alját, mert az így kezdődő sérülés tovább szélesedve a gerinc leválásához is vezethet (főleg puhakötésű könyvek esetében). A fenn ismertetett fóliaborítás ez ellen is védelmet nyújt.

Ha könyvünk megsérült, ne próbáljuk celluxszal megragasztani, mert a nyomában sárgás-barnás elszíneződés keletkezik a papíron, míg a fém kapcsok egy idő után rozsdanyomot hagynak maguk után. Talán említeni is felesleges, de ne tegyünk a könyvekre folyadékkal telt poharat, bögrét, mert gyűrű-forma nyomot hagy a papíron.

Ha ezt a néhány fontos szabályt betartjuk, sőt műanyag borítással, netán könyvtokkal látjuk el kedvenc darabjainkat, azzal óriási mértékben megnöveljük az élettartamukat és unokáink is élvezhetik a remélhetőleg egyre értékesebbé váló darabokat. Valójában a dolog persze nem a pénzről szól, hanem a könyvek szeretetéről. Én magam néhány óra leforgása alatt becsomagoltam az összes gyönyörű Tolkien könyvem,  A Gyűrűk Ura és A szilmarilok díszkiadásait, vagy Az elveszett mesék könyvének két kötetét. Az eredmény megnyugtató. Sok sikert hozzá mindenkinek.
Megosztás Facebookon ! Megosztás MySpace-en ! Megosztás Google Readerben ! Blog Feed !

3 hozzászólás:

Névtelen írta...

ez nagyon kedves

Névtelen írta...

Köszi, ez hasznos!

Aurvandil írta...

Örülök :)

Megjegyzés küldése

Írj nekünk hozzászólást! Nem kell regisztrálnod hozzá, megteheted a Név/URL-címet kiválasztva a legördülő menüben alul. Mi arra bátorítanánk, hogy így szólj hozzá, ne Névtelenül. Kösz!