Jack Spencer

Valahol egy út menti motelban, valamelyik álmos városka mélyén, a hatalmas louisianai tájon egy autodidakta vándorfotós a szépséget, a varázst, az igazi misztikumokat kutatja. Jack Spencer főként az amerikai dél kulturális, társadalmi jellegzetességeit, az elmaradott, máig nehezen fejlődő vidéki életet fotózza.

Manapság igazi kihívás, ha egyedinek már nem is, de legalább érdekesnek maradni abban karcos, foltos, texturált, barnás szépiai hatású stílusban, amit Spencer képvisel. Képeit a nagyítások során különböző sötétkamra eljárásokkal, és utólagos színezésekkel készíti. Alkotásain homályos, fátyolos, misztikus hangulat dominál, de a meleg, természetre, a föld és az évszakok árnyalataira emlékeztető színek miatt cseppet sem rideg, inkább hívogató, megnyugtató melankólia.

Mint a legtöbb hasonló stílusú és témájú fotós, Spencer képein is markánsan jelen van és érződik a saját maga, illetve a helyszín és az emberek zenéhez fűződő szoros viszonya. Több önálló sorozata is van, köztük a már említett vidéki életet bemutató Native Soil, vagy Tennessee megyei night clubban meggyilkolt szudáni fiatal, Pel Gai emlékére készült The Lost Boys Foundation of Nashville.

Jim White folk zenész szerint a déli államokat járva, pláne ott élve nehéz dűlőre jutni. Ha ott élsz, el akarsz menekülni. Nem látod, nem érted, mi lehet olyan szép és hívogató a mocsarakban, baljós erdőkben, az apró, pár utcából álló városokban, vagy a furcsa emberekben. Aztán minél messzebb kerülsz, menekülsz tőle, annál jobban hiányzik. Se veled, se nélküled. Végül rájössz, milyen csodás, misztikus és költői.

Jack Spencer hivatalos oldala